Fontos információk:

 Sajtóközlemény a TIOP 1.2.5-09/1-2009-0005 kódszámú kistérségi pályázat megvalósításáról

adat/htmlfiles/Sajtokozlemeny_TIOP125.pdf

 Adó 1 %-ának felajánlása

 

Erdős Norbert sajtóközleményei

Nagyobb hangsúlyt az uniós juh- és kecskeágazatra!
Erdős Norbert sajtóközleménye

„Az európai, valamint a magyar juh- és kecskeágazat jelenleg sajnos egy helyben topog, sőt, az állatlétszám tekintetében határozott csökkenést tapasztalunk. Ezért a Közös Agrárpolitikának nagyobb odafigyelést szükséges mutatnia ezen ágazatok irányába, hiszen az EU számos régiójában ez az állattartási forma a vidék megmaradásának egyik záloga” - jelentett ki Erdős Norbert fideszes EP-képviselő a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság ülésén Brüsszelben. A néppárti politikus hozzátette: tényleges lépésekre van szükség az állattartók megóvása érdekében, például a juh- és kecskehúsra biztosítható promóciós támogatás uniós társfinanszírozási arányát meg kell emelni.

Az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága legutóbbi ülésén szakmai vitára került sor az EU juh- és kecskeágazatának jelenlegi helyzetéről, amelyen, Francisco Marcén Bosque, az INTEROVIC (Juh- és Kecsketenyésztők Agrár-élelmiszeripari Szakmaközi Szervezete) elnöke is részt vett. Az EU-ban jelenleg 98 millió darab juhot és kecskét nevelnek, amelynek 87 százaléka juh. Ez a szám csak 88 százalékban biztosítja az önellátottságot, így az EU juhhúsból behozatalra szorul, főleg Ausztráliából és Új-Zélandról.

Erdős Norbert kiemelte, hogy Magyarországon az elmúlt években 1,1-1,2 millió darab juhlétszám mellett folyamatosan csökkenő trendet követett a termelő anyajuh létszám, olyannyira, hogy 2016 december végén a KSH adatok szerint csak 790 ezer egyed volt nyilvántartásban. Emellett a bevételek is tovább zsugorodnak 2017-ben a jelentős termeléshez kötött támogatás ellenére. „Látni kell, hogy jelenleg egyedül a termeléshez kötött anyajuh támogatás hatása óvja meg a juhtartókat a tönkremeneteltől” - tette hozzá a békés megyei képviselő.

„Létfontosságú a magyar juh- és kecsketenyésztők számára a termeléshez kötött támogatások megtartása, s benne a juh- és kecskehúsra adható támogatási forma megőrzése 2020 után”. Erdős Norbert továbbá elengedhetetlennek tartja, hogy az EU promóciós támogatásánál az uniós társfinanszírozás mértéke juhhús esetében 70 százalékra, míg kecskehús esetében 80 százalékra emelkedjen. „Fontos, hogy a jövőben ne változzanak meg a jelenleg sikeres agrár-környezetvédelmi kifizetések, valamint a Natura 2000 kompenzációs kifizetések szabályai, hiszen ebből a juh- és kecsketartó gazdák is sokat profitálnak” - jelentette ki a fideszes politikus.

Háttér: Az Európai Parlament „Az EU juh- és kecskeágazatának jelenlegi helyzete és jövőbeli kilátásai” című saját kezdeményezésű jelentésének tervezetét Esther Herranz Garcia spanyol néppárti jelentéstevő november 22-én mutatja be a szakbizottság előtt, míg a szöveg végleges változatának elfogadására várhatóan jövő év február végéig kerül sor.


Brüsszel, 2017. október 12.

További információ:
Erdős Norbert irodája: +33-3-881-77716
http://fidesz-eu.hu/
http://erdos.fidesz-eu.hu/

________________________________________________________________________________________

Erdős Norbert bemutatta a méz-jelentését
Erdős Norbert sajtóközleménye

„Komoly lehetőség a hazai mezőgazdaság számára, hogy a méhészeti ágazat helyzetéről szóló jelentést egy magyar néppárti képviselő készíti el az Európai Parlamentben” - jelentette ki Erdős Norbert fideszes politikus az „Európai méhészeti ágazat előtt álló kilátások és kihívások” című jelentés hivatalos bemutatását követően Brüsszelben. A képviselő hozzátette, nagy öröm számára, hogy a jelentés bemutatott tervezetét a képviselőtársak és az Európai Bizottság főigazgató-helyettese pozitívan fogadtak, és a szöveg már most jelentős támogatással bír.

Erdős Norbert kiemelte: jelentős politikai munka és hosszú lobbi-tevékenységének köszönhetően az EP végre napirendre tűzte a méhészet és a méhek kérdését, és jelentést készít a méhészeti ágazatról. „Komoly megtiszteltetés, hogy én lehetek ebben a fontos témában a jelentéstevő, ám indokolt is, hiszen egy valódi méz nagyhatalmat, Magyarországot képviselem itt - tette hozzá a képviselő.

A politikus felhívta a figyelmet, hogy a méhészeti ágazat egyrészt az európai mezőgazdaság szerves része, hiszen több mint 500 ezer uniós polgár számára biztosít fő- vagy mellékjövedelmet. Másrészt a növényfajok 84%-a és az európai élelmiszergyártás 76%-a függ a méhek általi beporzástól. Az így előállított gazdasági érték pedig – amelyet az EU-ban évi 14,2 milliárd euróra becsülnek – lényegesen felülmúlja a megtermelt méz értékét. Emellett a méhészet jelentősége óriási az ökológiai egyensúly fenntartásában és a biológiai sokféleség megőrzésében. „Sajnos az EU-ban nem ismerik el eléggé a beporzás jelentőségét, és ezt a szolgáltatást természetesnek veszik, miközben például az USA-ban évente 2 milliárd eurót költenek a mesterséges beporzásra” - emlékeztetett a néppárti politikus.

Az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának tagja tervezetében sürgeti az EU és a tagállamok vezetőit, hogy a méhészet és a méhek kérdését tegyék az EU és a tagállamok mezőgazdasági politikájának középpontjába. Szerinte a jövő uniós agrárpolitikájának a jelenleginél magasabb szintre szükséges emelnie a méhészet rangját és finanszírozását.

A jelentés tervezetének értelmében messze a legnagyobb problémát a hamisított méz EU belső piacán történő térnyerése jelenti, amely miatt elsősorban a nagy méztermelő tagállamokban a méz felvásárlási ára 2016-os év végére a felére esett a 2014-es árakhoz képest. Ez reménytelen helyzetbe taszítja az európai méhészeket. „A méz a világon a harmadik leginkább hamisított termék, ezért ez ellen nem csak az uniós méhészek védelmében, hanem fogyasztóvédelmi, sőt közegészségügyi indokok miatt is harcolnunk kell” - emelte ki Erdős Norbert. A tarthatatlan helyzet megnyugtató rendezése érdekében a fideszes politikus elvárja a tagállamoktól és az Európai Bizottságtól, hogy a jogszabályok betartatására kényszerítsék a tisztességtelen eszközöket használó harmadik országbeli, főleg egyes kínai mézelőállítókat, valamint a hamisított importmézet a jó minőségű európai uniós mézzel tudatosan keverő európai uniós csomagolókat és mézkereskedőket. Ennek érdekében számos javaslatot tett jelentéstervezetben. „A megoldás sarokköve lenne, ha a megfoghatatlan „EU-s és EU-n kívüli országokból származó mézek keveréke” jelölés helyett a címkéken feltüntetnék, hogy a végtermékben felhasznált mézek pontosan mely ország(ok)ból származnak, méghozzá olyan sorrendben, ahogyan a végtermékben szereplő mézek aránya kinéz” - hangsúlyozta Erdős Norbert.

A jelentés tervezete a fentieken túl a méhészethez és a méhekhez kapcsolódó számos más kérdésre kitér, mint például a méhek egészségét érintő kihívások és a valóban veszélyes növényvédőszer-hatóanyagok betiltása, a méhészeket segítő európai uniós támogatások jövője, a méz, mint egészséges élelmiszer propagálása az iskolás gyermekek körében, a méz promóciója, valamint a méznek a nemzetközi szabadkereskedelmi tárgyalások során „érzékeny termékké” történő nyilvánítása.

„Remélem, hogy a jelentésem bemutatásakor tapasztalt széleskörű támogatottság továbbra is töretlen lesz e fontos téma iránt és jó eredményt érek majd el a november elején sorra kerülő parlamenti szakbizottsági szavazáson” - tekintett előre a békés megyei politikus.

________________________________________________________________________________________

Méz-jelentés: Magabiztos támogatás az agrárbizottságban

Erdős Norbert sajtóközleménye

 

„Kiváló eredménnyel zárult ma a Méz-jelentés szavazása az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságában - jelentette ki Erdős Norbert, miután a szakbizottság tagjai egy kivétellel mind támogatták jelentését. A fideszes EP-képviselő kiemelte: „Nagyon ritka, hogy a frakciók ennyire egyetértsenek egy kérdésben, a mostani szavazás tehát világosan mutatja a méhészek és a méhek védelmében tanúsított egységet”.

 

Köztudott, hogy mind az európai méhészek, mind a méhészeti ágazat komoly bajban van, s nagyon várják, hogy az uniós intézmények megoldást kínáljanak gondjaikra. „Nem is lehetne időszerűbb egy EP-jelentés elfogadása a témában” - mutatott rá Erdős, megköszönve a beérkezett közel 500 módosító javaslatot, mely a terület fontosságát jelzi.

 

Erdős Norbert örömmel jelentette be, hogy a Méz-jelentés több mint négyötödét sikerült lefedni kompromisszumos szöveggel: „Ez a tény rávilágít arra, hogy mindannyian hatékonyan dolgoztunk, hiszen a tavaly novemberi árnyék-jelentéstevői találkozón, s a kollégám, Páczay György által vezetett öt technikai egyeztetésen sikerült megnyugtatóan lezárni szinte az összes felmerült igényt” - tette hozzá a néppárti politikus.

 

Az Európai Parlament plenáris ülése február 28-án tart nyilvános vitát a jelentésről, majd ezt követően március 1-én szavaz róla, ahol hasonlóan magas támogatottság várható a képviselőcsoportok részéről.

 

A békés megyei politikus kiemelte: „A Méz-jelentés elfogadását követően is a korábbihoz hasonló lendülettel fogok harcolni a mézhamisítás, a növényvédő szerek túlzott és nem megfelelő használata, valamint a méhészek támogatásainak bármilyen csökkentése ellen. E küzdelmemben továbbra is számítok a méhészek és méhészeti érdekképviseletek, a méheket védelmező szervezetek, a gazda-szervezetek, a tudomány emberei és a hatóságok segítségére”.

 

Erdős Norbert európai parlamenti képviselő felszólalása ezen a linken tekinthető meg: http://www.europarl.europa.eu/ep-live/hu/committees/video?event=20180123-0900-COMMITTEE-AGRI

________________________________________________________________________________________

Siker a magyar juh- és kecske ágazatnak
Erdős Norbert sajtóközleménye

„Szinte kivétel nélkül megszavazták a magyar javaslatokat az EU juh- és kecske ágazatáról szóló jelentés bizottsági szavazása során” - jelentette ki Erdős Norbert EP-képviselő a Brüsszelben. A legnagyobb siker, hogy a jelentés a Magyarországon jellemző száraz és rossz minőségű füves területek kapcsán is támogatja a legeltetésnek az ökológiai jelentőségű területeken történő engedélyezését.

A néppárti politikus kiemelte: „Az ágazat vidéki, különösen elmaradott térségbeli foglalkoztatásban betöltött kiemelt szerepe, valamint a természeti környezet és a táj megőrzésében nyújtott jelentős hozzáadott értéke miatt van szükség a juh- és kecsketartók helyzetének a javítására. „A magyar Juh Terméktanáccsal és az Agrárkamarával - amelyek segítségét utólag is nagyon köszönöm - közösen kidolgozott javaslataim a tenyésztők tevékenységének a könnyítését, a felesleges adminisztratív akadályok lebontását és a juh- és kecske ágazat erőteljesebb támogatását célozták” - emelte ki Erdős Norbert.

Erdős üdvözölte, hogy a termeléshez kötött támogatások megőrzését és az agrár-promóciós forrásokból egy külön összegnek a juh- kecske ágazatra történő elkülönítését célzó javaslatait a néppárti jelentéstevő a kezdetektől fogva beépítette a szövegtervezetbe.

A fideszes politikus hozzátette: a legfőbb sikernek a Magyarországon jellemző száraz és rossz minőségű füves területek kapcsán a legeltetésnek az ökológiai jelentőségű területeken történő megfelelő engedélyezésének a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság általi támogatását tartja.

Erdős Norbert örömét fejezte ki, hogy a jelentés elismeri a juh- és kecske ágazatot segítő uniós támogatásokat, amelyek megtartása rendkívül fontos a tenyésztők termelékenységének, versenyképességének, valamint a termékek minőségének és a juh- és kecskehús-ellátás biztosításának szempontjából.

A dél-alföldi képviselő sikernek tartja azt is, hogy a jelentés felszólítja a tagállamokat, hogy az agrár-környezetvédelmi kifizetéseket a juh és kecske által használt legelőterületekre is terjesszék ki, valamint a Tejcsomag nemzeti végrehajtása során a rendelkezésre bocsátott forrásokat a juh- és kecsketejre is alkalmazzák.

Szintén tekintettel kell lenni az EU és a harmadik országok közötti szabadkereskedelmi megállapodások egyes közvetett hatásaira. „Hosszú tárgyalások során sikerült elérnem, hogy a jelentés emelje ki azt a tényt, míg az Európai Unióban a bárányokat általában 6 vagy 9 hónapos korban hozzák forgalomba, addig ez az életkori határ Új-Zélandon 12 hónap” - emlékeztetett Erdős Norbert. Biztosítani kell, hogy az Unió belső piacán az importált új-zélandi bárányt ne lehessen kedvezőbb körülmények között értékesíteni, mint az Unión belül előállított, például magyar bárányt.

A fentieken túl a juhász szakma további elöregedésének elkerülése érdekében olyan programok kidolgozására van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy e különleges foglalkozást folytató férfiak mellett a nők is megtalálják a helyüket az ágazatban. „Az ágazathoz kapcsolódó nők helyzetének a javítására vonatkozó javaslatomat teljes mértékben támogatta a parlamenti bizottság, így a magyar juhászok és kecsketartók élethelyzete érdemben javulhat a jövőben” - jelentette ki a szakbizottság magyar tagja.

A fideszes képviselő szintén örömét fejezte ki, hogy a szavazáskor egyöntetű támogatást kapott az őrző- és juhászkutyák képzését, valamint az állattenyésztő gazdaságokban való megfelelő alkalmazásukat segítő programok kidolgozására vonatkozó javaslata.

Erdős Norbert végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentés a javaslatának köszönhetően is foglalkozik egyes védett ragadozók által a legelő állatokban okozott károk miatti helyzet tarthatatlanságával. „Fontos, hogy a jelentésben kimondjuk, hogy az Európai Bizottság engedje meg a tagállamoknak a károkat okozó védett ragadozók állománykezelési célú - a túlszaporodást megakadályozó, de a populációik fennmaradását nem veszélyeztető - vadászatát”.


Brüsszel, 2018. február 22.

További információ:
Erdős Norbert irodája: +32-228-37716
http://fidesz-eu.hu/
http://erdos.fidesz-eu.hu/
_______________________________________________________________________________________

Magyar képviselő dolgozhatja ki az édesvízi haltenyésztésre vonatkozó jövőbeni politikát
Erdős Norbert sajtóközleménye

Komoly siker Magyarország számára, hogy a tenger nélküli európai uniós tagállamok nevében egy magyar politikus dolgozhatja ki az édesvízi haltenyésztés fejlesztésére szolgáló javaslatokat - jelentette ki Erdős Norbert fideszes EP-képviselő Brüsszelben.

A dél-alföldi politikus hozzátette: „A fenntartható és versenyképes európai akvakultúra-ágazatról szóló jelentésben egy külön szekciót szentelnek majd az édesvízi akvakultúra számára. Ez egy jelentős gesztus a tenger nélküli országok, mint Ausztria, Luxemburg, Szlovákia, Csehország és Magyarország számára, hiszen az EU közös halászati politikája, amelybe az akvakultúra is tartozik, tárgyalásai során gyakran elfeledkeznek az édesvízi ágazatról. Ezt annak ellenére teszik, hogy az édesvízi haltenyésztés az európai akvakultúra ágazat teljesítményének több mint egyötödét teszi ki.”

Az EP Halászati Bizottságának tagja felhívta a képviselők figyelmét, hogy az édesvízi ágazat több mindenben különbözik a tengeri akvakultúrától, mint hasonlít. Jó példa erre az állomány-megőrzés, a takarmányozás vagy a szaporodás, ezért a szabályozásnak is fegyelembe kell vennie a különbségeket. „Különböző, ágazatra szabott környezetvédelmi előírások, mind a tengeri, mind az édesvízi haltenyésztők munkáját jelentősen egyszerűsítenék, egyértelművé tennék, s így megkönnyítenék, s ez által az ágazat mindkét fontos szegmense növekedésnek indulhatna, amely az egész akvakultúra ágazatnak jobbat tenne” - tette hozzá a Békés-megyei politikus.

Erdős Norbert javasolta továbbá a nehezebben hozzáférhető, pályázati úton elnyerhető fejlesztési pénzek mellett egy biztos, normatív alapon történő uniós támogatásnak a jövő halászati politikájában történő kialakítását az akvakultúra ágazat számára. „Ezt az összeget a folyamatosan nyújtott, jelentős környezetvédelmi szolgáltatásokért - biológiai sokféleség fenntartása és növelése, tájvédelem és tájmegtartás - kapná az ágazat. Ez egyfajta „akvakultúra zöldítés” lenne, amely a tengeri halászat esetén „tengeri akvakultúra zöldítés”, míg édesvízi esetén „halastavi zöldítés” nevét viselné” - emelte ki a fideszes képviselő.

A békéscsabai politikus rámutatott a jövőbeni uniós akvakultúra költségvetési igények kimondásának a fontosságára. A mostani programozási időszakban rendelkezésre álló, körülbelül 1280 millió eurót a következő hét évre is meg kell őrizni, sőt, ha a költségvetési mozgástér lehetővé teszi, növelni kellene.

Erdős támogatásáról biztosította a jelentéstevőt a kutatás-fejlesztés, az innováció és a szakképzés kiemeléséről, az uniós fogyasztók és termelők silány minőségű akvakultúra importtól történő megvédéséről, a fogyasztók megfelelő tájékoztatásáról, valamint az ügyintézési rendszer egyszerűsítéséről és az ügyintézés gyorsításáról szóló javaslatai tekintetében. „Nekem különösen tetszik az ideiglenes engedély ötlete, hiszen így nem kellene megvárni minden engedélyt a tevékenység megkezdéséhez” - ismerte el a néppárti képviselő.

Háttér: Az „Egy fenntartható és versenyképes európai akvakultúra-ágazat felé: a jelenlegi helyzet és a jövőbeli kilátások” című jelentés tervezetéhez március 5-ig nyújthatnak be az európai parlamenti képviselők módosító javaslatokat, míg a jelentés parlamenti bizottsági megszavazására március 21-én kerül sor. Erdős Norbert felszólalása és a néppárti jelentéstevő válasza az alábbi linken tekinthető meg: http://www.europarl.europa.eu/ep-live/hu/committees/video?event=20180227-0900-COMMITTEE-PECH


Brüsszel, 2018. február 27.

További információ:
Erdős Norbert irodája: +32-228-37716
http://fidesz-eu.hu/
http://erdos.fidesz-eu.hu/
 

______________________________________________________________________________________

A magyar juh- és kecske tenyésztőknek kedvező az EP új jelentése
Erdős Norbert sajtóközleménye

„A ma nagy többséggel megszavazott, az EU juh-kecske ágazata előtt álló kihívásokról szóló jelentésbe sikerült belefoglalnunk szinte minden magyar javaslatot” - jelentette ki Erdős Norbert fideszes EP-képviselő a plenáris szavazást követően, Brüsszelben. Az egyik fő siker, hogy a Parlament felkéri a tagállamokat, hogy a tejágazati csomag pénzügyi támogatását mostantól a juh- és kecsketejre is terjesszék ki.

A békés megyei politikus kiemelte: az ágazat vidéki, különösen elmaradott térségbeli foglalkoztatásban betöltött kiemelt szerepe, valamint a természeti környezet és a táj megőrzésében nyújtott jelentős hozzáadott értéke miatt szükség van a juh- és kecsketartók helyzetének a javítására. „A magyar Juh Terméktanáccsal és az Agrárkamarával - amelyek segítségét nagyra értékelem - közösen kidolgozott javaslataim a tenyésztők tevékenységének a könnyítését, a felesleges adminisztratív akadályok lebontását és a juh- és kecske ágazat célirányosabb támogatását célozzák” - hangsúlyozta Erdős Norbert.

A fideszes politikus üdvözölte, hogy a parlamenti jelentéstevő (a spanyol néppárti Esther Herranz Garcia) egyes javaslatait már a kezdetektől fogva beépítette a szövegtervezetbe, mint a termeléshez kötött támogatások megőrzését és egy külön összegnek a juh- kecske ágazatra történő elkülönítését az agrár-marketing forrásokból.

Erdős Norbert hozzátette: „A Magyarországon jellemző száraz és rossz minőségű füves területeket tekintve komoly nemzeti siker, hogy a parlament támogatja az ökológiai jelentőségű területeken történő legeltetés engedélyezését, valamint kiterjeszti a rendelkezésre bocsátott forrásokat a juh- és kecsketejre is a tejágazati csomag végrehajtása során ”.

A Dél-Alföldet képviselő fideszes politikus örömét fejezte ki, hogy a jelentés elismeri a juh- és kecske ágazatot segítő, termeléshez kötött támogatásokat, amelyek megtartása rendkívül fontos a tenyésztők termelékenységének, versenyképességének, valamint a termékek minőségének, és a juh- és kecskehús-ellátás biztosításának szempontjából. Erdős sikernek tartja azt is, hogy a jelentés felszólítja a tagállamokat, hogy az agrár-környezetvédelmi kifizetéseket a juh és kecske által használt legelőterületekre is terjesszék ki.

Szintén tekintettel kell lenni az EU és a harmadik országok közötti szabadkereskedelmi megállapodások egyes közvetett hatásaira. „A jelentés kiemeli azt a tényt, hogy az Európai Unióban a bárányokat 6 vagy 9 hónapos korban hozzák általában forgalomba, addig ezzel szemben ez 12 hónap Ausztráliában és Új-Zélandon, melyek jelenleg az EU legnagyobb juhhús beszállítói, és melyekkel az EU a szabadkereskedelmi tárgyalásokat hamarosan megkezdi” - emlékeztetett Erdős Norbert. Biztosítani kell, hogy az EU belső piacán az importált ausztrál és új-zélandi bárányhúst ne lehessen kedvezőbb körülmények között értékesíteni, mint az Unió területén belül előállított, például magyar bárányhúst.

A jelentés vitájában Erdős Norbert külön kitért a legelőterületek jobb kihasználását és a kérődzők tenyésztésének ösztönzését célzó új javaslatára, amelyet az uniós agrárpolitika jövőjéről szóló EP-jelentés tervezetéhez adott be. Úgy látja, az EU jövőbeni agrárpolitikájában el kellene érni, hogy csak azon állattenyésztő kaphasson közvetlen támogatást, aki az adott állandó legelőn hektáronként legalább 0,2 állategység kérődzőt tart. „Ezzel sokat lehetne javítani a mezőgazdaságon belüli egyensúly helyreállításán az állattenyésztés javára. El kell kerülni, hogy egy gazda akkor is megkapja az uniós támogatást, ha csak a legelője évenkénti kötelező kaszálását végzi el” - emelte ki a fideszes politikus.


Brüsszel, 2018. május 3.

További információ:
Erdős Norbert irodája: +32-228-37716
http://fidesz-eu.hu/
http://erdos.fidesz-eu.hu/
 

________________________________________________________________________________________

Az EP kiáll az édesvízi haltenyésztők mellett
Erdős Norbert sajtóközleménye

„Az Európai Parlament végre elismeri, hogy az édesvízi akvakultúra jelentősen hozzájárul az európai polgárok minőségi és egészséges hallal történő ellátásához, ezért megfelelő mértékű finanszírozásra van szükség. Magyar siker, hogy az elfogadott szöveg kimondja: az akvakultúrára szánt uniós fejlesztési pénzek egyötödét az édesvízi haltenyésztésre kell fordítani” - jelentette ki Erdős Norbert EP-képviselő a Halászati Bizottság szavazását követően. A magyar érdekeknek megfelelően a jelentésbe bekerült, hogy az édesvízi akvakultúrára a tengeri akvakultúrától eltérő, egyedi környezeti fenntarthatósági szabályok vonatkozzanak.

Erdős Norbert kiemelte: „A valóságban az édesvízi akvakultúra több mindenben különbözik a tengeri akvakultúrától, mint hasonlít rá, hiszen ebben az ágazatban az állománymegőrzés, a takarmányozás vagy a szaporodás teljesen más gyakorlatot igényel. Kifejezetten üdvözlöm, hogy a Parlament külön fejezetben kívánja szerepeltetni az édesvízi akvakultúrát az uniós halászati politikán belül, s úgy vélem, hogy. egyedi és eltérő szabályokat kellene a tengeri és az édesvízi ágazatra meghatározni”.

Jelentős magyar érdek, hogy az édesvízi akvakultúrát segítő uniós források nagysága a jövőben lnövekedjen, annak ellenére, hogy az új uniós hétéves költségvetési javaslatban körülbelül négy százalékkal csökkentenék a halászati politikára szánt költségvetést. „Sikerült meggyőznöm a képviselőtársakat, hogy az uniós akvakultúra ágazatra a jelenlegi 1280 millió euró helyett körülbelül másfélszer magasabb költségvetésre lenne szükség” - tette hozzá a fideszes politikus. Mivel az édesvízi akvakultúra teljesítménye az összeurópai ágazat húsz százalékát teszi ki, ennek az uniós támogatások arányában is meg kell mutatkoznia.

„Egyetértek az egyablakos ügyintézési rendszernek a halászati és akvakultúra ágazatban történő bevezetésével. A halászok és a haltenyésztők életét jelentősen megkönnyítené, ha a releváns okmányokat egyetlen, valamennyi hatáskörrel rendelkező hatóságnak kellene csak bemutatni” - hangsúlyozta Erdős Norbert.

A néppárti képviselő üdvözölte, hogy az EP jelentése a jövőre nézve is fontosnak tartja az akvakultúrához kapcsolódó kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység fokozott uniós támogatását, különös tekintettel a gazdasági fenntarthatóságot és a nemzetközi versenyképességet érintő területekre, mint például az energia- és erőforrás-hatékonyság, a biológiai alapok fejlesztése vagy magasabb szintű ökológiai szolgáltatások nyújtása.

Erdős Norbert emlékeztetett: számos tagállamban - köztük a tenger nélküli országokban, mint például Ausztria, Luxembourg, Csehország, Szlovákia és Magyarország - elterjedtek az extenzív polikultúrás pontyos tógazdaságok és más hasonló re-cirkulált tógazdaságok, amelyek alapvetően gabona-bázisú takarmányozást folytatnak. Ezek agro-ökológiai hatása egyértelműen pozitív, hiszen jelentős ökológiai és ökoszisztéma szolgáltatásokat biztosítanak, természetvédelmi szempontból fontosak, mindamellett, hogy európai jelentőségű élővilágot tartanak fenn. Továbbá az ilyen típusú tógazdaságok visszaszolgáltatják az általuk használt vizet, általában jobb minőségben, mint amikor kivették azt. A halastavak, a vonuló és vándormadarak, illetve a hazai vizekhez kötött életű faunának pihenő-, táplálkozó- és költőhelyet jelentenek a haltermelés szempontjából indifferens időszakban.

Háttér: Az „Egy fenntartható és versenyképes európai akvakultúra-ágazat felé: a jelenlegi helyzet és a jövőbeli kihívások” című saját kezdeményezésű parlamenti jelentés plenáris végszavazására várhatóan júniusban kerül sor.


Brüsszel, 2018. május 16.

További információ:
Erdős Norbert irodája: +32-228-37716
http://fidesz-eu.hu/
http://erdos.fidesz-eu.hu/
 

Ma 2018.10.21.
Orsolya napja van.

Látogatóink száma:

2010.09.01. óta:

459 905

Jelenleg on-line: 19

Eseménynaptár:

H

K

S

C

P

S

V

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

Keresés a honlapon:

Közadatkereső:

Helyi vállalkozók:

 

© 2010 Sarkadkeresztúr község Önkormányzata