Fontos információk:

 Sajtóközlemény a TIOP 1.2.5-09/1-2009-0005 kódszámú kistérségi pályázat megvalósításáról

adat/htmlfiles/Sajtokozlemeny_TIOP125.pdf

 Adó 1 %-ának felajánlása

 

Hír

Januári képviselő-testületi ülés

2010.06.18.

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az év első ülését 2010. január 21-én tartotta.

A képviselők első napirendként a polgármester jelentését hallgatták meg a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két testületi ülés között hozott döntésekről.

A két testületi ülés között, az új évi esőzések és az olvadás hatására községünk határában jelentős termőterületeket borított el a belvíz. A közigazgatási területükön gazdálkodók érdekében január 12-én helyszíni egyeztetésre került sor a községháza nagytermében, melyen jelen volt Bende Lajos, a Körös-Berettyói Vízgazdálkodási Társulat igazgatója, valamint Magony Péter munkatárs. A gazdák közvetlenül kaphattak tájékoztatást a társulási kezelésben lévő művek helyzetéről, állapotáról, és a várható fejlesztésekről.

Ugyanakkor személyesen vethették fel problémáikat, tehették meg javaslataikat az igazgató felé. A találkozó során az adatok pontosítása mellett a földtulajdonosok hozzájuthattak a társulat munkatársainak közvetlen telefonszámaihoz, ami a jövőben megkönnyíti az információáramlást. A résztvevők úgy döntöttek, hogy március hónapban sor kerül egy teljes körű helyszíni bejárásra, melynek tapasztalatai alapján ismét összegezni fogják a 2010. évi felújítási, rekonstrukciós igényeket.

A két testületi ülés között felgyorsult a honvédségtől igényelt inkurrens anyagok átadás-átvétele. Január 19-én, Budapesten, a Soroksári úton vettünk át egy szállítmány anyagot, melynek betárolása megtörtént. Január 27-én Kalocsáról történik meg a kiválasztott anyagok, köztük egy gulyáságyú elszállítása.

A két testületi ülés között több alkalommal találkoztunk a cséffai településvezetőkkel, és az általuk megbízott pályázatírókkal, részben a nyertes pályázat végrehajtásának előkészítése érdekében, részben pedig a januárban benyújtásra kerülő új infrastrukturális fejlesztésekre vonatkozó pályázat előkészítése ügyében.

A két testületi ülés között, január 15-én, a Belvízrendezés az élhetőbb településekért konzorcium is ülést tartott. A közgyűlés jóváhagyta a közbeszerzési szabályzatát, valamint a módosított konzorciumi szerződést. Ennek értelmében településünkön nyertes pályázat esetén bruttó 49,2 millió forintos beruházás valósulhat meg 7,3 millió forint saját erő biztosítása esetén. Amennyiben a program megvalósul, teljesen megújul és a jelenleginél sokkal biztonságosabbá válik mindenek előtt a belterület csapadékvíz elvezetése. Ezzel egy időben a befogadók felújítására is sor kerül.

A két testületi ülés között jelentős mennyiségű fa kitermelésére került sor a köztemetőben. Ennek oka az volt, hogy a síremlékekhez közellévő fák gyökerei megemelik a sírokat, és így jelentős károkat okoznak azok tulajdonosainak.

A két testületi ülés között hatályba lépett az új MÁV menetrend, aláírásgyűjtések és az önkormányzat által tett kifogások eredménnyel jártak, így az új menetrend szerint Sarkadkeresztúr vasútállomáson minden járat megáll a jövőben.

A két testületi ülés között önkormányzatunk két közmunka pályázathoz csatlakozott, és örömünkre szolgál, hogy mindkettő eredménnyel járt. Az Okány gesztorságával beindított kistérségi közmunkaprogram keretében január 15-től 9 fő foglalkoztatására nyílt lehetőség, míg a gyulai kistérség gesztorságával indult cigány közmunkaprogramban 10 fő kezdte meg a foglalkoztatás idejét.

A két testületi ülés között a közmunkások a csapadékos időjárás okozta belvízveszély elhárításán dolgoztak, végezték a közterületek takarítását, síkosság mentesítését, és elvégezték az intézményeknél adódó napi karbantartási és üzemeltetési feladatokat. Az újonnan munkába állt közmunkások a pályázatban rögzített feladatokat végzik.

Az okányi gesztorsággal nyert pályázatban 9 fő a csapadékvíz elvezető rendszerek karbantartásán, és felújításán dolgozik a megjelölt területeken, míg a cigány közmunkaprogramban résztvevők számítógépes munkát végeznek a társadalombiztosítás számára (szkennelés).

A Wesselényi utca útalapjának megerősítése céljából törmeléket vásároltunk a PODESZT Kft-től, melynek kiszállítása megkezdődött és amennyiben az időjárás megengedi, megkezdjük az útalap javítását.

A képviselő-testület második napirendi pontként Dr. Perjési Klára országgyűlési képviselő négy éves tevékenységéről szóló tájékoztatót tárgyalta meg. A Képviselő Asszony a következőket mondta:

Hét éve veszek részt a közéletben Gyula város polgármestereként, 2006-tól a térség 11 településéért munkálkodom országgyűlési képviselőként.
Azért dolgoztam és dolgozom, hogy az itt élők mindennapjai könnyebbek legyenek, városaink és községeink tovább fejlődjenek. Munkánk lényege az értékteremtés, s az, hogy minél élhetőbbek legyenek a választókerület települései. Jól ismerem a térség ügyeit és az itt élők problémáit, hiszen itt élek Önök között. Mindig igyekeztem olyan képviselő lenni, akit Ön, Önök bármikor elérhetnek ügyes-bajos dolgaikkal, kérdéseikkel, kéréseikkel. Az elmúlt években megszámlálhatatlanul sok rendezvényen vettem részt a választókörzetben. Több alakalommal voltam Sarkadkeresztúron, testületi üléseken, fogadó órákon, ünnepségeken, ahol szerencsém volt személyesen találkozni Önökkel. A körülöttünk zajló események fontossá teszik, hogy az egyéni érdek nem kaphat elsőbbséget a közösségi érdekkel szemben. Egyben szolidárisnak kell lenni az elesettekkel, a szociálisan rászorulókkal, de egyszersmind támogatni kell azokat az embereket, közösségeket, civil szervezeteket, vállalkozókat és vállalkozásokat, valamint településeket, akik, és amelyek térségünk fejlődése érdekében cselekednek. Az elmúlt évek fejlődését akkor láthatnánk teljes valójában, ha most végigsétálhatnánk a 4 évvel ezelőtti településeinken. Az a sok-sok milliárd forint, ami térségünkbe érkezett: az önkormányzatokhoz, a gazdaságba, az egészségügybe, a kulturális ágazatba, a mezőgazdaságba, az oktatásba, a vállalkozásokhoz és egyéb területekre, jelentősen javították az infrastruktúrát, új technológiákat honosítottak meg, jelentős lépések történtek a szolgáltatások fejlesztésében, környezetünk védelmében, hagyományaink értékmegőrzésében. Rendezvények sokasága nyújtja a szórakozás, a találkozás örömét, lehetőségét Önnek.
A foglalkoztatás ösztönzése és az egyenletesebb adóterhelés érdekében január 1-jétől változnak a személyi jövedelemadó szabályai. Az adó alapja a bruttó bérnek a (27 százalékos foglalkoztatói) járulékmértékkel növelt összege lesz. Az alsó adókulcs 17%-ra, a felső kulcs 32%-ra csökken. Az alsó sávhatár 5 millió forintra emelkedik, így 10-ből 9 polgár jövedelme a legalacsonyabb kulcs alá fog tartozni jövőre. Megszűnik a magánszemélyek különadója. Egy átlag körül kereső magyar munkavállaló másfél havi fizetéssel többet vihet majd haza 2010-ben hasonló bruttó bér mellett. A vállalkozások terheinek csökkentésével javul a vállalkozások és így az ország versenyképessége is, nő a hazai teljesítmény, újra beindulhat a növekedés. A vállalkozások munkavállalók után fizetendő járuléka 5 százalékponttal csökken, a tételes egészségügyi hozzájárulás és a kisadók eltörlésével pedig könnyebbé válik a munkahelyek megőrzése és újak teremtése. Az intézkedések hatására jövőre mintegy 400 milliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál, így könnyebben lehet munkát kínálni és vállalni.
2010. január 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege (minimálbér) 73.500 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló havi garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 89.500 forint. A minimálbér esetében ez 2,8%-os, a garantált minimálbér esetében pedig 2,3%-os emelkedést jelent 2009-hez képest.
Januártól 4,1%-kkal emelkedik valamennyi nyugdíj és a baleseti járadék. A 4,1%-os nyugdíjemelés mintegy 2,7 millió nyugdíjas számára biztosít átlagosan havi közel 3450 forintos többletet. Az öregségi nyugdíjban részsülők átlagosan 3500, a rokkantsági nyugdíjban részsülők átlagosan 2850, a főellátásban özvegyi nyugdíjban részesülők pedig átlagosan 2380 forintos emelésben részesülnek januártól. Összes költségvetési vonzata 110,1 milliárd Ft.
Január 1-jével kerül sor a 13. havi nyugdíjat felváltó, GDP-hez kötött nyugdíjprémium bevezetésére. Nyugdíjprémium kifizetésére leghamarabb abban az esetben kerülhet sor, ha a bruttó hazai termék növekedése meghaladja a 3,5 százalékot, ekkor az összege maximum 20 ezer forint lehet. A nyugdíjprémium összege akkor éri el a 13. havi nyugdíjnak megfelelő összeget  80 ezer forintot, ha a gazdasági növekedés eléri a 7,5 százalékot.
A kormány ígéretének megfelelően jövőre is tovább bővül azon gyermekek köre, akik ingyenes étkeztetésben részesülhetnek. 2010. január 1-jétől ugyanis a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődések, óvodások, valamint az 1-6. osztályos diákok mellett a 7. osztályos rászoruló gyermekek is ingyenesen étkezhetnek. Természetesen megmarad emellett a kedvezményes étkeztetés lehetősége azon bölcsődés, óvodás és iskolás gyermekek számára is, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosultak, de tartósan betegek, fogyatékosok, illetve 3 vagy több gyermeket nevelő családban élnek. Január 1-jétől 600 millió forintos uniós forrás bevonásával indulhat meg az iskolagyümölcs program az 1-4. osztályos tanulók számára. A június 30-ig tartó program célja a hazai gyümölcsfogyasztás növekedésének elősegítése és az ifjúság táplálkozási szokásainak javítása. Az iskolafenntartók önkéntes részvételi alapon vissza nem térítendő támogatás segítségével biztosíthatnak almát az alsó tagozatos tanulóknak.
2004. május 1. óta Magyarország az elsők között teljesít az európai fejlesztéspolitikában. Csak néhány példát említve: Magyarország rendelkezik az újonnan csatlakozott országok közül az 5. legnagyobb arányú forrásfelhasználással (NFT I.), elsőként adtuk be a 2007-2013-as időszakra vonatkozó fejlesztési tervünket, amelynek keretében hazánk írt ki először pályázatokat ebben a költségvetési ciklusban. Magyarország nyújtotta be az összeg tagállam közül Lengyelország után a legtöbb nagyprojektet szám szerint 24-et -, az összes tervezett nagyprojekt arányát tekintve azonban Magyarország jár elöl. Ezek közül tizenhármat már el is fogadott Brüsszel. A kifizetések tekintetében is az élen vagyunk az Unió országai között, ráadásul hazánk nyújtotta be az Unió felé az első időközi lehívást, a több tagállam csak fél éves késéssel igényelt forrás. A csatlakozás után megindult és 2008 decemberére szinte lezárult I. Nemzeti Fejlesztési Terv a tanulás időszaka volt Magyarország számára. A különböző kiírásokra beadott összesen 42 860 pályázat, a közel 728 milliárd forint összértékű, 19.768 támogatott projekt kifizetése (közel 100 %), a 12 ezernél több lezárult projekt és a forrásfelhasználás (lehívások) európai összehasonlításban is magas aránya (94 %, míg átlag 90,6 %, amivel Magyarország az újonnan csatlakozott országok között az 5. helyen, míg az összes tagállam között az első tízben szerepel) mind azt jelzik, hogy nem csak az intézményrendszer, de a pályázók is jól vizsgáztak, sikeresen vették az akadályokat. A Nemzeti Fejlesztési Terv a pénzbeli támogatáson túl azzal is hozzájárult a gazdaság fejlődéséhez és megerősödéséhez, hogy átgondoltabb és átláthatóbb működésre, hosszú távú tervezésre késztette a hazai vállalkozók sokaságát. Magyarország nemzetközi összehasonlításban is kiválóan teljesít: Magyarország dobogós helyen áll a bizottsághoz legtöbb nagyprojektet benyújtó tagországok között (24.). Ez Magyarország esetében 35 %-a az összes tervezett nagyprojektnek, amivel arányaiban messze a legjobban teljesítünk minden tagország előtt. A Brüsszel által elfogadott 70 nagyprojekt esetében is a vezető tagországok között állunk. Románia mellett (14 db) Magyarország rendelkezik a legtöbb jóváhagyott nagy fejlesztési projekttel (14 db). Más tagországok megközelítőleg sem tudnak ennyi elfogadott, nagy értékű projektet felmutatni. A Kormány által elfogadott projektek összes támogatási értéke meghaladja a 994 milliárd forintot, teljes beruházási értékük pedig az 1.263 milliárd forintot.

A képviselő-testület a tájékoztatót elfogadta.

                                                                                        ******
A bejelentések között a képviselő-testület a 2010. évi vízdíjakat a 2009. évi szinten hagyta jóvá. Az évközbeni változásokról a későbbiekben fogjuk tájékoztatni a lakosságot.

 

« Visszalépés

Ma 2017.05.23.
Dezső napja van.

Látogatóink száma:

2010.09.01. óta:

380 026

Jelenleg on-line: 27

Eseménynaptár:

H

K

S

C

P

S

V

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

Keresés a honlapon:

Közadatkereső:

Helyi vállalkozók:

 

© 2010 Sarkadkeresztúr község Önkormányzata